Nyárutó

Ennyire még talán sosem bántam, hogy vége van a nyárnak. Svédországban jobban értékeli az ember az ilyesmit. Miután visszajöttem Libanonból egész sok kedvem volt dolgozni. Ez úgy a második ügyeletig tartott (az első rögtön másnap volt, minthogy visszajöttem). Néha még most is van kedvem. Egy hét múlva pedig megkezdem működésemet a láb-munkacsoportban. Még számoomra sem derült ki teljesen, hogy ez mit jelent, de elvileg lábakat kell operálni (azért remélem, nem egyedül).

Továbbra is fejleszteni próbálom a strandröplabda tudásom, bár szerintem elég reménytelen vagyok. Vagy a többiek veszik túl komolyan. Mindenesetre elég irreális tevékenység ez itt. Olyankor mintha egy mediterrán tengerparton lennék. 

Az első hét péntekjén Patrikkal ismét kirándultunk ismét Nora-ba (ha még emlékeztek nyár elején jártunk itt, akkor még esett az eső, illetve a nevezetes párna is innen származik). Van itt egy kis hajó, amivel át lehet menni a szigetre a tóban. Na, ezt sikerült pont lekésni, úgyhogy volt fél óránk. Ezalatt gondoltuk, megebédelünk (vacsorázunk?), így vettünk egy rákos szendvicset (ez itt olyan tipikus). Hát elég szűkösre sikeredett ez a fél óra, mert a végén mégiscsak rohanni kellett a hajóhoz. Viszont utána már fél óra múlva jött is vissza az utolsó hajó a szigetről, így pont ennyi időnk volt ott. Ezalatt még fürödtünk is (nyilván jéghideg volt), úgyhogy azt hiszem, maximálisan kihasználtuk az időt. Utána még espresso kávét kerestünk Patrik kedvéért, de azt nem sikerült találni, este 6-kor pedig bezárt az utolsó lehetőség is. 

A következő hétvégén (azaz ami most volt) pedig Katival kirándultunk Borlänge közelében (pontosabban Smedjebacken nevű településen), ami olyan 2 óra Örebrotól. Kinéztünk egy hotelszerű helyet egy tóparton (illetve Kati nézte ki). Ettünk hamburgert meg kenuztunk a tavon,és természetesen meg is fürödtem benne. Másnap pedig megnéztünk egy igazi svéd struccfarmot, ahol az egyik strucc még párzási táncot is lejtett nekünk. Aztán ettünk egy kis strucchúst. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy svédül a strucc struts. Szerintem vicces.

Most ismét Örebroból jelentkezem. Ma sütöttem tarját (legalábbis azt hittem az volt, aztán lehet, hogy mégsem), de mivel rájöttem, hogy nincs húsklopfolóm, így helyette a fakanálra let ruházva a feladat. El kell, hogy mondjam, lehetséges.