Hjälmaren

Ez a neve egyik kedvenc helyemnek. Ami nem az IKEA. :) Hanem a tó. Az utóbbi időben elég sokat jártunk ide főleg grillezni. 

Még mikor Tina itt volt, akkor vele és Vandával csiholtunk tüzet. Itt ezt a grillezés dolgot elég magas szinten művelik, minden kis tűzgyújtó helynél vannak asztalok, azokon pedig ilyen kis fém emelvény, amire az egyszer használatos grilltálcát lehet rakni. Persze az túl egyszerű lenne, úgyhogy mi rendes tüzet gyújtottunk, ehhez is természetesen biztosítják a fát és a papírt is, ami egy kis dobozban található a tűzrakóhely mellett. Néhol még barbeque sütő (? nemtom, mi a hivatalos neve) is van.

No íme az eredmény, szerintem 3 lánytól nem rossz

Ez a tavat átszelő út vitt a tűzrakóhelyre

Madaras formáció

Ja azt talán nem is mondtam, hogy mikor Koppenhágába mentünk, Tinát itthagytam, hogy vigyázzon a házra (nem volt hely a kocsiban, és már korábban le volt szervezve az út, minthogy mondta volna, hogy jön..). De szerintem jobban elvolt, mintha eljött volna. Találkozott valami zeneszerzővel csak úgy az utcán, aki elhívta egy koncertre, ahol egy másik zeneszerző darabját is eljátszották, aki történetesen magyar volt. Őt pedig megtiszteltetésből meghívták a zenei estre, úgyhogy Tina velük lógott a hétvégén. Sajnos én viszont teljesen lemaradtam a dologról, mert mire visszajöttem, a magyarok már hazamentek. 

Tina végül hétfőn ment el egy svéd farmra önkénteskedni, és itthagyott nekem egy csomó kétes eredetű növényt. Pl. cserepes oregano (gyanítom, hogy az én gondozásom alatt nem sokáig fogja húzni), meg a hűtőben valami zöld csírázó, fűre emlékeztető dolog. Meglátjuk, mi lesz belőle.

A következő grillparty most pénteken volt a szentivánéj nap alkalmából, ami itt annyira nagy dolog, hogy nem is kellett dolgozni. A svédeknek van egy olyan felettébb furcsa szokása ezen a napon, hogy körbetáncolnak egy növényekkel felfuttatott termékenységet jelképező oszlopot. A helyi városi ünnepségen, amit meglátogattam, úgy tűnt, hogy csak nyugdíjasok hódolnak ennek a szenvedélynek. 

Azt mondják, hogy ezen a napon szinte mindig rossz idő van. Hát tényleg. Felváltva hol zuhogott, hol kisütött a nap. De estére mégiscsak úgy döntött az időjárás, hogy visszafogja magát, úgyhogy megint grilleztünk, ezúttal egy egész nagy csapat gyűlt össze. Most egy másik helyet választottunk, kilátással a tóra, de erről nem születtek olyan fergeteges képek, úgyhogy ezt most kihagynám. El kell jönni!

Közben a Vårdcentralban is dübörög az élet, már napi 5-6 beteg van. Nekem szinte minden napra jut egy ryggpatient = hátfájós beteg, úgyhogy már kezdek szakértő lenni benne. Múlt héten pedig beindult a ramadan, a muszlimok 1 hónapos koplaló ünnepe, ami itt azért nay szám, mert elég sokan vannk Svédországban, és egyesek az éhezésből eredő problémákkal keresik fel a vårdcentralt. Ennek örömére Örebro kiadott egy kis tájékoztató füzetet arról, hogy hogyan is tarthatják be a vallási önmegtartóztatást anélkül, hogy itt kötnének ki. Ezek a svédek mindenre gondolnak.. A vicces az, hogy napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek és ihatnak, ha belegondolunk, itt Örebroban nem jártak túl jól, mert jelenleg 17,5 órát van fent a nap.